Könnyen meglehet, hogy csak nálam van így, de mióta anya vagyok, sokkal érzékenyebb lettem. Gondolok itt arra, hogy hamarabb elsírom magam, ha olyan dolgot nézek, mint korábban, amikor nem volt baba (pocakban sem). Lehet, hogy hormonok, vagy más, nem tudom. Érdekes állapot ez, hiszen nem vagyok az a sírós fajta. Nem is bánom, hogy ilyen lettem, valahogy ez tetszik. Persze nem viszem túlzásba a siratós videók nézését, mert nem ezzel akarom a szabad időmet tölteni. Kíváncsi lennék, hogy ezzel minden anya így van vajon? Az állatos videókkal lehet megsemmisíteni, de a babás videók is képesek meghatni. Persze van más téma is, de ezeken potyognak a könnyeim. Tény és való, nevetni jobban szeretek, de ezzel mindenki így van.

Minden gyerek hisztis, a legtöbb legalábbis. Ez nehéz dolog és türelem is kell hozzá, meg persze nevelés is, de gondolom ez minden családban más és más. Nem akarok okoskodni sem, csupán saját véleményeimet írom le. Kisfiam alkalmakkor hisztizik, amikor nem kaphat meg valamit. Olyankor a figyelmét próbálom meg elterelni. Sok esetben sikeresen. A legjobb, amikor elengedi magát és lefolyik a földre :D Sok szülőnek ehhez nincs türelme (ahogy a múltban láttam ilyen eseteket), de én igyekszem nem elveszteni és orvosolni a gondot. Vannak nehéz pillanatok, de mindent meglehet oldani és kell is. Verni nem fogom, hiszen arra nem lennék képes és amúgy sem vagyok annak a híve. Mindent el lehet magyarázni a gyereknek, hiszen nem hülyék és nem is szabad őket úgy kezelni. Sajnos sok eset van, amikor egy hatalmasat betudnék verni a szülőknek, mert ocsmány módon bánik a gyerekével. Idegenként nem tehetem, mert akkor én lennék a szemét és nem az, aki minden ok nélkül üt és ver. Már gyerekkoromban sem szerettem az ilyen felnőtteket, ez nem változott mostanra sem. Azok a hírek pedig rátesznek több lapáttal, amikor azt hallom, hogy ez, vagy az megöli a csecsemőjét. Molesztálja, vagy megöli vérszerinti gyermekét. Az ilyen nem szülő, csak egy patkány!